2014/01/03

vidámparki kalamajka


A legutóbbi félévben közösen kellett filmet csinálni, a történet nagyjából adott volt: Egy fiú és egy lány elmennek a vidámparkba. A fiú oda van a lányért, a lányt viszont untatja a fiú. Odaérnek egy vasúti játékhoz, ahol a gépkezelő valamilyen kapcsolatba kerül a lánnyal. Elindul a kocsi, de egy balszerencse okán elromlik a rendszer, a kocsi kontrollálhatatlanná válik. A történet végét szabadon be lehetett fejezni. Mindenki csinált egy látványtervet a három karakterrel és néhány háttérrel. Ezután kiválasztottunk két tervet, majd ezeket 3-4 fős csapatokban filmekké gyúrtuk. Az egyik kiválasztott terv az enyém volt, Fannival és Marcival csináltuk meg a filmet.
az én tervem így indult: 














 Sokat vergődtünk a végleges koncepció kialakítása közben, először valami kicsit "mélyebben" gondolkodtunk, egy olyan filmen, amiben senki nem szimpatikus annyira, a lány egyszerű könnyű vérű, a fiú béna, de nagyképű, a kezelő rosszindulatú, erkölcsileg romlott, és bár keserű szájízzel áll fel a néző a film után, de kicsit elgondolkodik. Ezt aztán elvetettük, és végső elkeseredettségünkben úgy voltunk vele, hogy csináljunk egy filmet a legolcsóbb (de nem a "te érzed magad rosszul") poénokkal, szerethető, esendő, lelkük mélyén aranyos karakterekkel. Nem akartuk megváltani a világot, jól akartuk érezni magunkat a gyártás közben, és talán mindannyiunk nevében mondhatom, hogy ezt elértük.
A háttereket Marci és Fanni csinálta, mikor először megláttam őket lehidaltam, de azóta se nagyon tudok betelni velük. Isteni volt együtt melózni, mindenki gyorsan ráérzett a karakterek szabadon kezelhetőségére is. Sok mindent kell még javítani, úgyhogy a kész film még kicsit várat magára. 1-2 kész képkocka: